Gondolatok erről-arról. Meg amarról. Így meg úgy. Meg amúgy is. Szóval blog. Vagy mi.

Tombol az ír nyár

2016. június 05. - Firestarter.18

imag0081.jpgVan az úgy, hogy az embernek van kedve írni, csak nincs miről. Olyan is van, hogy lenne miről, csak kedve nincs. Meg olyan is, hogy mind a kettő megvan, csak ideje nincs. Vagy éppen mind a három a rendelkezésére áll, csak éppen olyan nyár van az ablaka alatt, milyet ez az ország évek óta nem látott.

Ilyenkor pedig az ember nehezen veszi rá magát arra, hogy leüljön a szobában, és mindenféle karaktereket pötyögjön be. Napsütés, csiripelő madarak, ragyogó kék ég. Hát lehet így írni? Persze, hogy nem. Nem csoda, hogy a nagy írók is mind elvonulnak valami kis hegyi kunyhóba egész télre, és bevackolódva írnak mindenféle madarak meg perzselő napok bántó piszkálódása nélkül.

Tényleg elképesztő idő van már egy hete, nemhogy nem esett az eső, de még egy kósza bárányfelhő se nagyon kolbászolt keresztül az égen. Az ilyen pedig annyira ritka errefelé, mint a józan ír Szent Patrik-napon. Szóval az ember ilyenkor inkább kirándul, bicajozik, meg úgy általában élvezi, hogy furcsa módon nem a tizenegy fokban keveri az arcába a metsző szél az esőpermetet. Főleg, ha mindezt ilyen helyeken teheti:

 

A képek az ún. Great Western Greenway-en készültek, mely egy 42km hosszú forgalomtól elzárt kerékpárút, Írország leghosszabb offroad bicikliútja. És mit ad isten a házunk elől indul. És ilyen csúf helyeket szel át. Ez a kerékpárút egyébként egy régi vasútvonal nyomvonalát követi. A síneket az 1940-es években felszedték, a területet pedig művelés alá vették a helyi gazdák. Így aztán a kerékpárút kialakításakor valami 300 helyivel kellett megegyezni, hogy engedjenek át egy darabot a földjükből. Egy-két kivételtől eltekintve ezt mind meg is engedték, így mindössze 2 év alatt ki is épült az út, hogy 2011-ben teljes hosszában át is adják.

greenway.jpg

Szóval nyár van Írországban. Ezt mondjuk nem abból lehet észrevenni, hogy jó idő van. Ehhez annak semmi  köze. Az ír nyár a naptár szerint kezdődik pontosan május elsején. Ha öt fok és havas eső van, akkor is. Az írek ilyenkor ledobják a kabátot (már amelyik hord, mert ezek egy zöld pulcsiban mind a négy évszakot abszolválni tudják) és a hosszú nadrágot, és a szakadó esőben is papucsban, pólóban, shortban és napszemüvegben sétálnak. Hiszen nyár van. Valahogy így:

irishsummer.jpg

Na, de amikor tényleg kisüt a nap, és a hőmérséklet átlépi a bűvös 20 fokos álomhatárt, akkor tényleg minden ír megbolondul. Amúgy sem teljesen normálisak, de a meleg valahogy még jobban megzápítja az agyukat. Húsz fok az nekik már strandidő, nem számít, hogy az óceán alig tíz fokos, ezek úgy vonulnak bele, mint a magyar népek a 25 fokos Balatonba. A gyereknek már fél óra után lila a szája szerencsétlennek, de hát nem baj, hiszen nyár van!

Ha ír vagy, akkor alapjáraton is folyamatosan az időjárásról kell beszélned, hiába 10 napja ugyanolyan esős szar idő van, a 11. napon is rá kell csodálkoznod, hogy „Ahh, such an awful day, cuntish.” Ha meleg van, akkor viszont öt percenként meg kell említened, hogy meleg van, hátha más nem érzi. Egyszer már meguntam, és az egyik írnek azt találtam mondani, hogy a 25 fok igazából annyira nem kánikulai hőség, egyszer jöjjön el Magyarországra, ott 40 fokos a nyár. Hát egyrészt majdnem elájult, másrészt meg megkérdezte, hogy akkor Magyarországon nyáron nem dolgoznak az emberek? Merhát olyan melegben… Kissé oldalra döntött fejjel, üveges tekintettel néztem őt bambán pár másodpercig, aztán, mivel nem vette a lapot felvilágosítottam, hogy de, dolgozunk. Sőt, télen is, amikor -15 van. Mi már csak ilyen hülyék vagyunk.

Tényleg vicces nézni az íreket az olyan nyári napokon, amikor az ember csak onnan tudja, hogy nyár van, hogy ránéz a naptárra. Az írek pedig görcsösen erőlködnek, hogy márpedig jó idő van, nyár van, és próbálnak szegények nyárias dolgokat csinálni, mint amit a tévében látnak a világ szerencsésebb feléről. Fagyizás 10 fokban, grillparti esőben, biciklitúra viharos szélben, kerti medencék felállítása, kocsmákban csak a nyitott teraszon ülés akkor is, ha majd megfagynak, szabadtéri koncertek és fesztiválok erőltetése a harmadik esőnap után is. Szóval úgy tesznek, mintha tényleg nyár lenne. Kollektív tudatuk pedig elhiszi, hogy jó idő van, és téged néznek hülyének, hogy miért vagy hosszú nadrágban a 12 fokban, hiszen nyár van!!

Na, de mint minden jónak, ennek a jó időnek is vége szakad egyszer. Tulajdonképpen már holnap. Így aztán az író ember is visszatérhetik kedves foglalatosságához a nélkül, hogy mindenféle napsütés és kék ég abajgassa szegényt. Mekkora mázli, hogy nem a Kanári-szigetekre költöztem, akkor soha nem írnék semmit.     

A bejegyzés trackback címe:

http://firestarter-18.blog.hu/api/trackback/id/tr998782826

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

VadmalooC 2017.05.30. 12:55:37

Hasonló szépeket tudnék mesélni a Skót nyarakról is, bár csak kettőt volt "szerencsém" odakint eltölteni, maradandó élmény volt, a 7 fokban szemerkélő esőben (amit természetesen az arcodba fújt a szél...) hosszú nadrágban és pulcsiban dideregni a buszmegállóban miközben tőlem 20 méterre (bocsánat, yardra :) ) 5-7 éves forma kis gyerekek sportszárban és Celtic meg Manchester United mezekben (esküszöm semmi hosszú vagy meleg ruha!!!), a szart is ki rugdalták egymásból "focizás" címen, az anyukák meg közben szintén rövid ujjú pólóban drukkoltak és tologatták a babakocsiban a kisebb tesókat, persze szigorúan a folyamatos telefon nyomogatás közben... mindezt Júliusban :D

Firestarter.18 · http://firestarter-18.blog.hu/ 2017.06.06. 17:54:25

@VadmalooC: Ha a naptár szerint nyár van, akkor nyár van, mit nem értesz? :)