Gondolatok erről-arról. Meg amarról. Így meg úgy. Meg amúgy is. Szóval blog. Vagy mi.

Az ír nyár

2013. október 01. - Firestarter.18

- Emlékszel a tavalyi nyárra?
- Persze, épp egy keddi napra esett.



Így szól egy népszerű ír vicc, és mint minden viccnek, azért ennek is van valóságalapja. Kivéve, ha az idei nyarat vesszük górcső alá. Általában itt a 20 fok már nagyon szép időnek számít, főleg ha 2-3 óráig még felhő sem takarja el a napot. 25 fok már kánikula, ha meg két napig nem látni felhőt az égen, akkor az emberben felmerül, hogy talán az egész szigetet délebre vontatta valaki. Ezek után képzelhetitek mi volt itt amikor egy hónapig nem esett az eső és 30 fok volt.
Mi persze örültünk, lehetett menni a strandra, hiszen a víz már őrjítően meleg, legalább 15 fokos volt. Meg is mártóztam az óceánban párszor, úgyhogy a bakancslistámon ezt is kipipálhatom. Lehetett a parton sörözgetni és naplementét nézni, mindezt este 11kor. Azért az feelinges. Na és lehetett persze bringázni, első alkalom után úgy le is égett az alkarom meg a combom, mint a picsa. Valahogy itt erősebben süt a nap, vagy közel az ózonlyuk, a fasse tudja.


Na de az írek, azok teljesen ki voltak készülve. Kókadoztak jobbra, balra, pihegtek mint a napos csibe, és persze nem dolgoztak semmit. Én azzal vigasztaltam őket, hogy otthon nálunk 40 fok simán van két hónapig. Kérdi az egyik csaj, hogy de akkor biztos nem is kell dolgozni menni, ugye? Dehogy kell mondom, otthon lehet ülni, és képzeld el, még fizetést is kapsz. Sőt, állami pénzen fűszoknyás lányok hordják neked a jéghideg sört, miközben a pöcsödön hárfáznak.
Na de munka szempontjából nagyon vacak volt ez a hőhullám, ahogy itt nevezték ezt az egy hónapot. Mert ha kint harminc fok van, akkor a konyhán 40, a tűzhelyek mellett meg 50. És ebben az 50 fokban kellett a három órás szervíz alatt pörögni, mint a búgócsiga. Hát nekem már a tökömön is folyt a víz, az biztos. Van egyébként légkondi a konyhában, csak mint sok minden ez sem működik. Vagyis most már (szeptemberre) megjavították.
Melegben pedig még a vendég is hülye. Nem mintha más időben normálisak lennének. Az alap errefelé, hogy mire a vendégnek kiveszik a kaját, addigra az elfelejti mit rendelt, és visszaküldi az egészet, hogy ő nem is ezt kérte. Holott a papíron meg az van. Persze ilyenkor soron kívül kell a marháját kiszolgálni. Vagy megrendeli az omlettet, megkapja, és akkor jön rá, hogy rá kell fizetnie 2,5 eurót (rajta van az étlapon, hogy feláras). És visszaküldi bazmeg, hogy drága.


Egyébként is az étterembe járók nagy része azt gondolja, hogy ha ő elmegy kajálni, akkor az összes pincér meg staff meg mindenki azért van, hogy őt, és csakis őt kiszolgálja. Ha már egy kicsit várni kell a kajára - no nem azért, mert lusta a staff, hanem mondjuk azért, mert egyszerre 80 ember jön le reggelizni - akkor már pattognak. Megrendeli a rohadt főtt tojását, és öt perc múlva üzeni a pincérrel, hogy hát hol az a tojás már. Mondom egyrészt ott van ni, a sor végén, mert öt rendelésem van még előtte, másrészt ott van az ovenben, fő. Mivel 10 perc alatt fő meg. Tehát öt perc után reklamálni felettébb fölöslegesnek érzem. És ezt a pincér képtelen elmagyarázni, engem kell baszogatnia feltétlen. Egyébként is olyan selejtes pincérjeink vannak, hogy borzalom.
Az egyik lengyel nem tud írni. A hieroglifák az ő írásához képest világosan olvashatóak. Pedig nem kell kisregényt írnia, csak pár betűt.


Egy ferdeszeműnek meg az a szokása, hogy elfelejtkezik a rendelésekről. Ha ugyanis egy vendég rendel meleg kaját, de közben nyammog még valami müzlin vagy gyümölcsön, akkor a rendelését a pincérek felteszik maguknak a falra, és ha vendég szól, akkor ideadják nekünk. Ekkor kell ráírniuk a rendelés idejét is. Na most ez a thai picsa, ez rendszeresen azt csinálja, hogy már akkor ráírja az időt a rendelésre, amikor felteszi azt a falra. Aztán jól elfelejti. Majd amikor eszébe jut, akkor sem szól, hanem odabiggyeszti a többi rendeléshez. Aztán jön kifelé a manager az étteremből habzó szájjal, hogy a kedves vendég 40 perce vár három kolbászra meg két tojásra. Én meg ekkor hiába mondom, hogy a kedves pincér most adta ide a rendelést, ha a papíron valóban 40 perccel ezelőtti idő van. Na ilyenkor tudnám belenyomni a fejét a fryerbe valakinek.
De szerencsére ezek ritka esetek, meg egyébként is rendkívül toleráns és ejuropér vagyok, úgyhogy még senkit nem ütöttem meg.

A napokban gondolkoztam azon, hogy újra komolyabban pókerezni kezdek, majd rákövetkező este pókerről is álmodtam. Online játszottam casht, és AA-t kaptam. Előttem allint tolt egy full beülős arc, még arra is emlékszem, hogy NL20 volt. Nyilván megadtam, és mutatott egy 99-et. Turnre leesett egy kilences, ezért úgy döntöttem, hogy mégsem kéne nekem visszatérni a pókerbe. Mert ha valakit már az álmában is lemákolnak, ott már komoly bajok vannak.

A bejegyzés trackback címe:

https://firestarter-18.blog.hu/api/trackback/id/tr425540943

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.