Gondolatok erről-arról. Meg amarról. Így meg úgy. Meg amúgy is. Szóval blog. Vagy mi.

Rosszul alszol? Itt a megoldás!

2013. október 02. - Firestarter.18

De majd csak később.
Újfent költöztünk ugyanis, ami mindig izgalmat hoz az ember egyébként sem unalmas életébe. Nem mentünk túl messzire, kb. 200 méterre költöztünk, szóval ugyanúgy kispatak, nagyerdő, satöbbi.


Az egész úgy kezdődött, hogy egy hónapig vártunk a lakásra, mivel az előző tulaj (ír) annyira lelakta, hogy teljesen fel kellett újítani. Állítólag az egyik falban embermagasságú lyukat ütött az állatja. A bőrkanapé szétmarcangolva, a lépcsőkorlát letörve, és minden tiszta retek. Na, de legalább így mindenből újat kaptunk. A költözéssel magával nem is volt baj, bár megdöbbentett, hogy mennyi cuccunk van. Az elején még arra gondoltam, hogy mivel itt van a teszkó három lépésre, elkötünk két nagy kocsit, és abban áttoljuk a motyót. Hiszen ugye nincsen sok cuccunk. Na a vége az lett, hogy a kollégám kétszer fordult a puttonyos kocsijával mire minden átjött. Én nem is értem honnan lett ennyi mindenünk, egy éve két utazótáskával jöttünk ide.

Na de akkor ugye át kell íratni a villanyt, meg kéne tán net is. Semmi gond, mind a kettőt el lehet intézni neten, modern ország ez. Pikk-pakk, három kattintás és már ciccentettem is a sört, mint aki jól végezte dolgát.
Várjuk először is a netszerelőt, aki majd beköti a hiperszuper fibre netünket. De nem jön. Sőt, nem is telefonálnak, hogy mikor jön. Sőt, emailt se küldenek, hogy mikor telefonálnak, hogy mikor jön. Na, akkor majd telefonálunk mi. Aranyos a supportos csaj, csak baromira hadar, mintha nagyon kellene vécére mennie. Szerencsére van order numberünk, így pikk-pakk már látja is, hogy mi bizony rendeltünk netet. Szuper! Ezt mondjuk eddig is tudtuk, de vajh mikor jön az ember? Azt ő nem tudja, mert nincs ideírva. És hatásszünet. Vár. Vajon arra, hogy azt mondom, ja oké, akkor elnézést a zavarásért, viszonthallásra? Merthogy nem hagyták jóvá a rendelést (magyarul valaki elfelejtett megnyomni egy entert). Ő sajnos onnan nem tudja jóváhagyni, de majd szól annak, aki igen. Addig is ad egy ügyiratszámot, hogy ha mégis gond lenne (szerintem ő már sejtette, hogy lesz) akkor azzal kell jelentkezni. Van tehát már order numberünk és ügyiratszámunk is, nagy baj nem lehet. Most várunk, még két nap van hátra a beígért ötből.


Akkor még nem tudtam, hogy ez volt a könnyebbik menet. Mert jött a villany.

Bejelentkezek valamelyik nap a villanyos ódalra, hogy átírták-e a címet, hát át. Csak rosszul. A lakásszámból lehagytak egy számjegyet. Így is maradt még kettő mondjuk, de azért ez így nem az igazi. Persze neten azt az egy számjegyet már nem lehet hozzáírni, fel kell hívni őket.
Megint aranyos a supportos csaj, meghallgatja a panaszomat, kikérdez, hogy ki és mi vagyok, mit ettem reggelire, milyen volt a székletem, mindent. Majd közli, hogy ő nem kompetens, kapcsolja a sales teamet. De jó. Kis zene bejön, hallgatom öt percig.


Álmos férfihang felveszi, szerintem frankón megzavartam a sziesztáját. Elmondom a bajom, kapásból rávágja, hogy nem ő az illetékes, kapcsolja a supportot. Mire a "Dehát onnan kapcsoltak ide!" mondatban a D-betűig eljutottam volna, már újra a kis dallamot hallgattam.
Ezúttal egy srác veszi fel, borzalmas északi akcentussal. Elmondom harmadjára is mi a bajom, ő meg még annál is több mindenre kíváncsi, mint az előbb a csaj. Ráadásul számokat is kér, úgy mint a villanyóra száma, meg az óraállások. Na most én tudtam, hogy nekem van ilyenem, mert kaptam. Még a költözés előtt. Egy kis papírra volt leírva mind a három szám. még arra is emlékeztem, hogy a papír sárga volt. A költözés előtt. Mert aki már költözött valaha, az pontosan tudja, hogy ilyenkor szekrények, kocsik, sőt családtagok is tűnnek el örökre, nemhogy kis sárga papírfecnik. Rávágtem, hogy nem tudom ezeket a számokat. Dógozál te is bazmeg egy kicsit, tudod a címet, keressed kifele.


Jó hát ő a villanyóra szám nélkül nem tud mit csinálni, majd ha meglesz hívjam vissza őket, viszonthallás...
Hohohóóóó, ájjá meg kisköcsög, le ne rakd baszod! Persze, újra beszélek az egész székházatokkal a supporttól a takarítóig mi? Most akkor majd szépen megvárod míg megkeresem a papírt, jó? Remélem van nálad kaja, mert lehet eltart egy darabig.

Megálltam a konyha közepén, kezemben a telefonnal, benne a csókával, és igen erősen gondolkozni kezdtem, hogy hol a picsában lehet az a papír. Utoljára az éjjeliszekrényem fiókjában volt, de ott nincs. Nyilván a barátnőm elpakolta valahova, valami biztos helyre. Tegye fel a kezét akinek barátnője/felesége pakolta már el cuccát valami biztos helyre! Köszönöm.
Szóval ott nincs. Női aggyal kellene gondolkozni, hova tenném én, ha nő lennék. Én mondjuk el sem mozdítanám onnan, ahol volt, de mindegy. Fel alá rohangáltam a földszint és az emelet között a telefonnal a kezemben. Nem mertem letenni az asztalra mondjuk, nehogy a csóka meg merje szakítani a vonalat. Közben nyilván örömmel hallgatta a változatos magyar káromkodásaimat.
Aztán ránéztem a nappaliban lévő kis asztalkára. És tudtam, tudtam, tudtam, még mielőtt kinyitottam volna a fiókját, hogy ott lesz. Már odafelé menet csóváltam a fejemet, hogy miért kellett pont odatenni. Nyilván ott is volt. A telefonban alvó csávót felráztam, megmondtam neki a számokat, ő bediktáltatta velem a fogászati kartonomat, az oltási bizonyítványomat, az érettségi átlagomat, és az amerikai államok fővárosait ábécérendben hátulról kezdve, majd könnyes búcsút vettünk egymástól.
Szóval itt sem olyan könnyű ügyeket intézni.

Na, de akkor most beszéljünk az alvásról. Én alapvetően jól alszom, és csak nagyon ritkán volt olyan, hogy nem aludtam el lefekvéstől számított fél órán belül. Még akkor se ha másnap valami vizsga vagy ilyesmi volt. Viszont évek óta úgy keltem fel, mint a mosott szar. Néha kevésbé, néha jobban, de általánosságban soha nem tudtam kipiheni magam. Hiába aludtam egyhuzamban 8-9 órát, hiába sportoltam, hiába táplálkoztam normálisan, szedtem vitaminokat. Sokszor egész nap fáradt voltam, és egyfolytában ásítoztam. És marhára untam már, úgyhogy elkezdtem olvasgatni, hogy mit lehetne tenni. Ekkor bukkantam rá a triptofánra. Ő egy nagyon aranyos esszenciális aminosav, megtalálható sokféle húsban és halban meg mindenféle magokban. Hogy mire jó? Nos ő az alváshoz szükséges neurotranszmitterek élőanyaga, jelentsen ez bármit is.
A lényeg, hogy kipróbáltam, ilyen kis kapszulákban lehet venni, teljesen legális, nem okoz impotenciát vagy ilyenek.


Első éjszaka beszedtem, és ilyen szarul még életemben nem aludtam. De mondom adok neki még egy esélyt. Újra úgy aludtam, mint régen, egyetlen különbséggel: felkeltem és nem voltam álmos. Sőt, szinte kipattant a szemem. Há' mondom ez jó lesz így. Már két hete szedem, és sokkal jobban kipihenem magam éjszakánként. Reggel ötkor úgy pattanok ki az ágyból, mintha egy hétig aludtam volna. Aki szarul alszik, szerintem tegyen vele egy próbát.

A bejegyzés trackback címe:

https://firestarter-18.blog.hu/api/trackback/id/tr155540951

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

rensenbrink12 2016.04.10. 01:55:46

Szeva, a triptofánt szeded még? A vélemény hosszabb távú használat után? Köszi

rensenbrink12 2016.04.10. 01:57:23

Szeva, a triptofánt szeded még? Mi volt a vélemény hosszabb távú használat után? (a cikkben 2 hét van, ezt még nevezzük rövidtávnak)

Firestarter.18 · http://firestarter-18.blog.hu/ 2016.04.10. 09:56:29

Szia, itt irorszagban nem talaltam tiszta triptofant, ezert ezt hasznaltam:
www.amazon.co.uk/gp/aw/d/B00EF2O9WE/ref=ya_aw_od_pi?ie=UTF8&psc=1

Ebben 5-hidroxytriptofan van, ami szinten alvaszavarokra jo, de hasznaljak antidepresszanskent is. Kb 4 honapig szedtem, eleinte erezheto volt a hatasa (vagy csak placebohatas volt...) aztan egyre kevesbe, hiaba emeltem meg az adagot is. Aztan abba is hagytam. Rajottem hogy a megfelelo kajalad es az alkohol csokkentese, plusz a teljes soteteles mrgoldasa tobet segit. Mellekhatasa nem volt.