Gondolatok erről-arról. Meg amarról. Így meg úgy. Meg amúgy is. Szóval blog. Vagy mi.

Vidéki húsvétolás Kálmiéknál

2016. március 27. - Firestarter.18

husvet.JPGAhogy kilépnek az utcára, rögtön megnyalja arcukat a langyos márciusi nap. A gyümölcsfákon már virágzik a cefrének való, méhek döngicsélik körbe a kusza ágakat. Csak meg kellett volna metszeni a fákat. A füvet is nyírhatom, a keservit. Elindulnak. Jani megy elöl, mögötte két fia, Ádi és Gyurika. A falu távoli sarkából kutyaugatás hallatszik, de nem tudja elnyomni a közelben visító flex hangját. Kellemes földszag és a járda mellett nyíló nárciszok illata keveredik az erős pacsuli bűzével, amit a hat éves Gyurika végigöntött magán indulás előtt. Az utca üres, a falu csendes. Trágyaszag terjeng a földekről. Valahol gallyat égetnek.

 

 

Jani megy elöl, mögötte két fia. Nem szólnak. Janinak idén megint kijjebb kellett varrni az esküvői nadrágján a gombot. Kisárgult fehér ingjén már megjelentek az első izzadtságfoltok. Meleg van. A gyerekek is ünneplőben, hajuk jófiúsan oldalra nyalva, a kicsi kezében piros-fehér csíkos műanyag szatyor lifeg, benne olcsó kölni. A kamaszodó Ádi be akarta zselézni a haját, de az anyja nem engedte. Hülyén érzi magát. Hülyén is néz ki az apjától kölcsönkapott, négy számmal nagyobb, egykoron fehér ingben. Csak a Zsuzsi ne legyen otthon.

 Végre odaérnek. Jani tudja, hogy a kapu nyitva van, nem csenget. Amúgy is évek óta rossz a csengő. Ma’j a hétvégén megcsinálom. A bordázott lemezkapu irdatlan csörömpöléssel nyílik ki. A zajra a fél méteres láncon tartott németjuhász-puli keverék kutya kiront a hulladék fából tákolt házából. Vastag porfelleget kavarva csahol. A ribillióra kivágódik a szúnyogháló, és egy könyékig paníros asszony bújik ki.
– Nem kushadsz el! Gyertek csak, gyertek, én megyek, mer’ odaég a hús – azzal visszaszalad.

Hát bemennek. A dohos előszobában légypapír csüng a plafonról. A tavalyi. Rajta aszott légymúmiák lengedeznek a huzatban. Lerúgják cipőjüket, Ádi ekkor veszi észre, hogy zoknija a nagylábujjánál biz lyukas. Ránt egyet a zoknin és visszatűri, így rejtve el a lyukat. Nagylábujjával még mindig szorítva és így helyén tartva a zoknit felemás léptekkel betipeg a konyhába. Milyen ciki, csak a Zsuzsi ne legyen itthon.

–Csóóókolóóóm – zengi Gyurika. Ádi bizonytalan, a csókolom már ciki, tegezni nem mer, elvörösödik a dilemmában, végül egy félhangos ’Csoom slisszan ki a száján. A konyhában fojtogató sült zsír szag, a háziasszony reggel négy óta tesz-vesz. Ünnepkor ki kell tenni. A konyhában bohém módon keveredik a múlt század romantikája a modern idők vívmányaival.

Rozoga, tűzvédelmi szempontból minimum aggályos gáztűzhely, de fölötte modern páraelszívó, melynek kivezető nyílása nincs bekötve sehova.  A járólap fél éves, de ferdén lerakva, hullámos, mozog. A szélek nincsenek rendesen eldolgozva, már törik. Jóvanazúgy.  A vadi új, kék járólap találkozása a harminc éves barna lambériával maga a meg nem énekelt költészet. A két és fél méter magas fridzsider tetején kis lapostévé, mellette ócska rádió. A fehér csipketerítővel letakart, évtizedes cigarettafüsttől megsárgult fagyasztóládán soha ki nem bontott ajándékok sorakoznak. Pohár és kávés szettek, vicces bors és sószórók, faliórák, születésnapos bögrék, háromszáz forintos ajándék borok. A piros pettyes zománcos fazekak mellett a legmodernebb háztartási géppark, mindegyik egyszer volt használva. Gyümölcscentrifuga, kenyérsütő, tévéshopos szeletelő, robotgép. Az összes konyhai gép egyetlen földeletlen konnektorról működik hosszabbítók kusza hálózatának köszönhetően.

Jani kezet ráz a konyhaasztalnál már reggel hétkor helyet foglaló nyugdíjas szomszéddal, Pistával.
– Janikám, de szarul nézel ki, iszol te rendesen?
– Északás’ vótam.

A giccses húsvétos abrosszal megterített konyhaasztalon a déditől örökölt, megsárgult, virágos porcelán szettel van megterítve, a tányérok előtt kristálypohár-formára fröccsöntött műanyag poharak, ezüstnek látszó, de szintén műanyag tálcán csorba pálinkás poharak. Szikkadt pogácsa, mellette saját márkás kóla és narancs üdítő. Az asztal közepén hidegtál, műanyag tálcán lefittyedt salátalevelekre halmozott franciasaláta, fasírt, szeletelt sonka és kolbász, elegánsan srégan vágva. Megsárgult petrezselyemlevelekkel és pirosarannyal díszített kaszinótojás. A tűzhelyen serceg valami, negyvenkét foknál nincs több a konyhában.

A háziasszony sebtében megtörli paníros kezét egy retkes konyharuhában, megborzolja a fiúk haját. A törlés nem sikerült teljesen, Gyurika hajáról csirizdarabok csüngenek.
– De megnőttetek! Gyakrabban is jöhetnétek, Janikám!
Jani megvonja a vállát. Most se akartunk jönni.
Ádi zavarban. Most jön a legrosszabb rész. Izzadt tenyerében idegesen szorongatja az anyjától elcsent hamis Versace parfümöt. Nagylábujja megint rálelt a zokni lyukára, és kilesett a nagyvilágba. Csak a Zsuzsi ne legyen itthon.
– Zsuzsikám, angyalom gyere ki, megjöttek a locsolók!
Basszameg.

Ádi elvörösödik, lucskos tenyeréből majdnem kicsúszik a parfüm. A szőke, hosszú hajú, gyönyörű Zsuzsi mint egy angyal libben ki a konyhába fehér blúzban és az indokoltnál valamivel rövidebb fekete szoknyában. A csinos lány egy osztályba jár Ádival, és biza gömbölyödik már itt-ott, ahogy ezt Jani is meglepetten konstatálja, ahogy lopva végignéz rajta. Ádinak a torkában dobog a szíve, ahogy a lány megáll előtte. Mosolyog. De milyen szépen. És milyen jó az illata!

–Na, azt’ verset tudtok-e? – sürgeti az események folyását az asszony két szelet kirántott hús zsírba süllyesztése között.
– Én tudok! – rikkantja Gyurika, és egy levegővel elhadarja – Biciglivel érkeztem harminc métert fékeztem Gyuri vagyok szép és laza locsoljak vagy menjek haza.
– Na ez mán’ vers – hahotázik Pista vöröslő fejjel. Még az asszony is összecsapja a lisztes tenyerét, kacag.
– Haza most már ne menjél akkor, ha már idáig elbicigliztél. SZABAD! – adja meg az engedélyt az asszony a rituálé ünnepélyes végrehajtására.

Zsuzsi lehajol, hogy a kis Gyurika felérje szőke fejét. Jani így pont belát a blúzába. Ádi sajnos nem, pedig még oldalra is dől egy kicsit. A lány nyakáról lefolyik a száz forintos kölnivíz, de úgy tesz, mintha nem érezné. Ádi jön. Elvörösödik. Bárcsak bezselézhettem volna a hajam. Sprét is fújni kellett volna. Érzi, ahogy az inge nyakánál forró levegő áramlik ki. Izzad, mint egy ló.

– Szabad locsolni?
– Há’ nem úgy van az, azt’ verset ki fog mondani? – rikkant hátra az asszony fenyegetően, miközben egy újabb karajszeletet béereszt a zsírba.
Óbazmegnemár… Ádi lábaiból kimegy a vér és még jobban elvörösödik.
Nem is tud verset. Föl a szoknyát, le a bugy… Ez nem jó. Titkon azt reméli, hogy megnyílik alatta a föld, és elnyeli egészben. Végre eszébe jut.
– Én kis kertész legény vagyok, virágokat locsolgatok, azt álmodtam az éjszaka, hogy itt is nőtt egy rózsafa, szabad meglocsolni? Ezdegáz, édesistenem.
– Szabad – mosolyog Zsuzsi.
Ádi pacsulija a lány nyakának másik oldalán folyik le, mint az előbb, de Jani bánatára most nem kell lehajolnia.

Mire végez, az asszony már dugja is a két fiú markába az összegyűrt ötszázasokat. Ádi szabadkozik, de csak jól jön a kis pénz, otthon úgyse kap. De Jani gyorsan kapcsol.

– Na, maj’ én vigyázok a pézre’, mer’ csak elszórjátok az úton.  Adjátok csak ide!
A két gyerek nem mer ellenkezni. Jani zsebre vágja az ötszázasokat, hogy aztán este a kocsmában eligya az egészet. Meg még többet is. 
Zsuzsi egy kosárból eperlevéllel mintázott, hagymahéjjal festett és szalonnával kifényesített húsvéti tojásokat kínál. Vesznek, kezükről napokig nem jön le a zsír. Gyurika a csíkos szatyorba ejti a tojást, Ádi zsebre vágja az övét, hogy majd megfeledkezve róla szét is nyomódjon, ahogy leül.

– Na, üljetek le, egyetek, minden HÁZI – invitálja őket az asszony, mintha a HÁZI az valamiféle garancia lenne a minőségre, vagy legalábbis a minimális élelmiszerbiztonsági előírások betartására.
– Na, én meg tőtők ­– csillan fel Pista szeme, és mintha otthon lenne, már csavarja is le a műanyag ásványvizes palack tetejét.
– Azt’ hol a Kálmi? – érdeklődik Jani a házigazda hollétéről. Megcsapja az üvegből előbúvó acetonos pálinkaszag, hátrahőköl.
– Ő nem húsvétol, kiment horgászni – mondja az asszony, ami azt jelenti, hogy Kálmi egy rekesz sör társaságában kiment a bányatóhoz, hogy majd csak másnap délben kerüljön elő.
– Na istenisten!
Prüszkölve, krákogva, grimaszolva nyelik a rossz pálinkát
– De jó pálinka! – sóhajtja Jani párás szemekkel. – Szilva?
– Az. Is – köhögi Pista, és már tölti is a következőt – Barack, cseresznye, körte. Szeder is van benne, érzik, ha figyeled. De most csak hatvanötösre engedte a Kálmi, nem bírja már a gyomra az erőset.
– Na, istenisten!

A gyerekek zsírfoltos kistányérra szednek a hidegtálból, és a szalvétával letakart, menthetetlenül száradásnak indult, szabálytalan vastagságúra szelt kenyérből. A reggel öt óta az asztalon álló kaszinótojások széle már száradásnak indult, a mártás tetején vékony, barnás bőrkeréteg alakult ki. A franciasalátában a zöldségek pépesre főttek, foguk alatt serceg a rengeteg megbarnult alma. A fasírt hideg, tetejére rádermedt a zsír, és iszonyúan sós. Mégsem annyira, mint a nyúlós, elrághatatlan HÁZI sonka. De legalább a HÁZI kolbász nem erős. Annyira. Ellenben ehetetlenül zsíros, Ádi szinte érzi, ahogy újabb és újabb pattanások bújnak elő arcán.

Ádi maga sem tudja hogyan, de szóba elegyedik a mellé leülő Zsuzsival. Jani előbb fél szemmel, majd a sokadik pálinka után már két szemmel is a lány felcsúszott szoknyája alól kivillanó lábait vegzálja. Ádi nem mer lenézni. Iskoláról, osztálytársakról, másnapi dolgozatról beszélgetnek. Hosszú, nagyon hosszú, kínos csendek, melyeket evéssel igyekez kitölteni Ádi.
–Egyetek süteményt is!

Vajas krémes, odaégett piskótás sütemények érkeznek halmokban, tetejükön megfolyt és odakozmált csokoládékrém. A vastag, émelyítő krémben recseg a kristálycukor a foguk alatt. Franciakrémes bolti tésztával, melyet már átáztatott a túl hígra kevert, porból készült krém. Az egész úgy folyik szét, mint egy tehénlepény. Ujjnyi vastag porcukor a tetején. Zserbó, Janinak letörik a koronája a benne maradt dióhéjtól. Inkább marad a pálinkánál. Hájas kifli hegyek, linzer-várak, kókuszgolyó-gúlák. Szikkadt kalács, keksz szalámi.

– Egyetek még, mindjárt kész a kirántott hús, oldalas, natúrszelet, kordonblő, stefánia, rántott csirke, nyúlpaprikás nokedlival!
A legkülönfélébb HÁZI állatok zsírral és panírral bebugyolált holttestei hevernek szerteszét a konyhában és a kamrában. Instant szívinfarktus. Már a látványtól sikít a koszorúér.

– Áhh, megyünk, sok helyre kell még menni. – adja ki az ukázt Jani, de alig bír felállni az asztaltól.
Ádi és Zsuzsi egészen összebarátkoznak, egymásra mosolyogva válnak el, hogy aztán a büdös életbe többet ne beszéljenek egymással. Zsuzsi egy év múlva teherbe esik a helyi focicsapat harmincöt éves kapitányától, meghízik és háztartásbeli lesz. Ádi később a család büszkesége lesz, egyetemre megy, de a szülei csak egy évig tudják fizetni a koleszt, hazaköltözik, melós lesz akárcsak apja.

Jani valahogy kitántorog a lemezkapun, amit úgy hátracsap, hogy zeng az utca. Várja őket a következő állomás. A gyerekek utána. Ádi még egy fátyolos pillantást vet Zsuzsira. Gyurika addig lóbálja a szatyrot, míg oda nem veri a kapu sarkához, a benne lévő festett tojás összetörik. Elindulnak. Hosszú nap lesz ez. Újra felsír a közeli flex.   

A bejegyzés trackback címe:

https://firestarter-18.blog.hu/api/trackback/id/tr878530046

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

danialves · http://smokingbarrels.blog.hu 2016.03.27. 21:31:17

A Modoroson nem szoktak ilyen jó posztok lenni a témában, zseniális, a csattanó a végén kifejezetten. :D

Kiszámoló · http://kiszamolo.hu/ 2016.03.28. 09:17:38

Há' ez biza jó kis írás vót. :)

ZON 2016.03.28. 09:24:22

Hibátlan, főleg a gasztronómia bemutatása .

herut 2016.03.28. 10:38:34

Odavittél, kösz' ! Nagyon tetszik.

Taxman 2016.03.28. 10:44:36

Szerintem élő ember nem mond azt'-ot, csak osztot. Ezért írásban is így kéne használni. A hűtő csak Budapesten fridzsider, ahogy a bót' is csak ott közért.

Firestarter.18 · http://firestarter-18.blog.hu/ 2016.03.28. 11:20:29

@Taxman: Volt szomszédaim, rokonaim, ismerőseim mind élő emberek, de majd szólok nekik, hogy eddig rosszul beszéltek ;)

K3pisti 2016.03.28. 11:36:53

Remek írás, gratulálok. Gyerekkoromban ugyanígy ment minden. Úgy látszik a nép nálunk rendszerfüggetlen. Nagyon jól szórakoztam, köszönöm.

Taxman 2016.03.28. 11:52:05

@Firestarter.18: Megkérdezhetem hova valósi vagy? Magamról elárulom, hogy csongrád megyei. A szöveged bizonyos helyeken úgy töri a fülemet, mint annó az elhíresült Rózsa Sándor tévé-sorozat.

noob johnson (törölt) 2016.03.28. 12:01:13

Egy igazi gyöngyszem ez az írás a híg fos tengerében.
10/10

Firestarter.18 · http://firestarter-18.blog.hu/ 2016.03.28. 12:22:57

@Taxman: Annál picit keletebbre, de a település ahonnan származom igazi kulturális olvasztótégely, nem tudsz olyan nemzetiséget mondani amiből ott nincs. Ráadásul a családom Erdélyből származik :)

ArmaGedeon · http://kitalaltujkor.blogspot.com/ 2016.03.28. 12:31:59

Miért gyűlöli a szerző az embereket?

PomberMaci 2016.03.28. 12:50:02

... megfojt ...

Azért ez fájt, no! De az írás amúgy jó.

Nephin 2016.03.28. 12:54:25

@ArmaGedeon: Dehogy gyűlöli, az emberek ilyenek. :)

ArmaGedeon · http://kitalaltujkor.blogspot.com/ 2016.03.28. 13:37:41

@Nephin: Rendben, de úgy gondolja, hogy gúnyolódnia kell rajtuk, viszataszítónak kell őket ábrázolnia. Pedig a leírt jelenetekben semmi szörnyű, vagy megvetendő nincs, ez egy vidéki életforma. Ha jól értem, cigányok, akik kb 40 évvel ezelőtti falusi nemcigány viselkedésmintákat vettek fel. Örülni kell neki, hogy beilleszkednek.

Nevoeiro66 2016.03.28. 13:40:28

Ismét egy zsindexes szar... :) Amúgy jól szórakoztam. A szerzőt megkérném, hogy posztoljon zsidó népszokásokról (körülmetélés, stb...) hasonló vidám sztorikat!

lol

miyagawa 2016.03.28. 13:43:43

" recseg a kristálycukor a foguk alatt. " - gyerekkoromban úgy mondták: roszog a kristálycukor a krémben.
Nagyon tetszett az írás, roppant hangulatos. Tisztára a gyerekkorom, teljesen visszavitt.

miyagawa 2016.03.28. 13:45:03

Még annyit, ha témát lehet kérni: régi anyák napjáról olvasnék, hátha az is visszavarázsolna.

micsoda? 2016.03.28. 13:54:13

Már csak azt kell eldöntenem, hogy gúnyolódik a posztíró, irigykedik, vagy pálinkát kóstolt, mert zagyva lett az egész.

Pöff 2016.03.28. 13:56:38

ú hogy utálom a húsvétot..más országokban is ilyen baromság van....locsólóvers (kibaszott gáz) meg kölni..meg vendégeskedés?

BaloghBertalan · http://baloghbertalan.blog.hu 2016.03.28. 13:58:04

Ez akár pesti is lehet. Kis vagy új, mindegy.
Hájas kifli-hegyek=hájaskifli-hegyek? A fotó se szocreál az elején.
De kiadtad magad, jól is sikerült.

Firestarter.18 · http://firestarter-18.blog.hu/ 2016.03.28. 14:06:42

@ArmaGedeon: Rosszul érted.

@micsoda?: Látod, másoknak sikerült eldönteniük

@BaloghBertalan: A hájas kifli két szó, szóval a kötőjel felesleges, javítom.

ViKtOr 2016.03.28. 14:10:51

@Nevoeiro66: Anyádat ne felejtsd el meglocsolni.

Advanced Flight 2016.03.28. 14:23:36

Ez egy jó kis életkép; én csak azon csodálkozom, hogy ilyen még van?

Nephin 2016.03.28. 14:24:20

@ArmaGedeon: Hmm, nekem semmiből nem jön le, hogy cigányok lennének. Tipikus falusi életkép, ami - attól tartok - még ma sem ritka, de a 80-90-es években teljesen mindennapos volt.

ArmaGedeon · http://kitalaltujkor.blogspot.com/ 2016.03.28. 15:15:30

@Nephin: És? ilyen a nép. Semmi rossz nincs ebben. OK?, a kaja egészségtelen.

Nephin 2016.03.28. 16:24:08

@ArmaGedeon: Igen, ilyenek a magyarok. Sőt, még ilyenebbek is sokszor.

BiG74 Bodri 2016.03.28. 17:05:19

Ebben a sztoriban minden negatív. Tipikus utálom a húsvétot és a falut effekt. Összeszedek tehát minden negatívumot egy halomba, és csinálok egy kis kedvrombolót. Lehetne akár mondanivalója is, de olvasva az olyan hozzászólásokat, miszerint ilyen a magyar, sőt ilyenebb, azt kell mondanom: nincs. Ami van az meg egy fáradt legyintéssel elintézhető. Kár érte.

Firestarter.18 · http://firestarter-18.blog.hu/ 2016.03.28. 17:30:41

@BiG74 Bodri: "Ebben a sztoriban minden negatív."

Kikérem magamnak, süt benne a nap, döngicsélnek a méhek, jó kaja és még pálinka is van. Ez egy kimondottan vidám történet.

Nephin 2016.03.28. 17:35:51

@ArmaGedeon: Nem baj. Nem te kezdted azzal, hogy a szerző gyűlöli az embereket? :) Ez egy tükör.

ArmaGedeon · http://kitalaltujkor.blogspot.com/ 2016.03.28. 17:38:28

@Nephin: Torz tükör. A tartója azt várja a vidékiektől, hogy nagyvárosi entellektüellek legyenek. Mint aminek magát képzeli... :-)

Nephin 2016.03.28. 17:40:44

@ArmaGedeon: Hmm, megint nem értem, ezt hol látod benne, mármint, hogy a szerző ilyesmit vár el. :)

Firestarter.18 · http://firestarter-18.blog.hu/ 2016.03.28. 17:58:43

@ArmaGedeon: A szerzo vilag eleteben videken elt. Sot, meg videkebben. Es sok mindennek kepzeli magat, de speciel entellektuellnek pont nem.

Met-al 2016.03.28. 19:30:19

Ugyanazt akartam írni mint danialves, ez olyan mintha a modoros lenne összegyúrva kicsit izomtibivel, zseniális komolyan.
Rég olvastam ilyen jó és ennyire hiteles írást a húsvétról.

ZON 2016.03.28. 20:32:25

Egy hiba van benne, a kordonblő a helyes kiejtés, én általában GORDONBLÚ - nak hallom ... :)

umidmerchant 2016.03.29. 09:35:02

gyönyörű! minden szava igaz! Ez így megy kéremszépen még ma is, bár már vidéken is fogyatkozóban az, aki így és ennyire tartja a húsvétot (20 éve még szinte mindenki).
kordokumentum!

Estudante 2016.05.20. 11:49:13

Mennyire imadom ezt megint.

Estudante 2016.05.20. 11:50:48

@Met-al: Uu tenyleg, ugyanugy sirok rajta, mint a modoroson anno! :D

scavengario 2016.08.31. 13:35:00

Nagyon ilyen volt gyermekként déli mezővárosban (szinte faluban) hűsvétolni a nagymamánál :D Imádtam az írást!

Quadanium 2017.04.17. 18:30:22

Én most jöttem a locsolkodásból, a posztírónak meg a k*rva anyját. :-)

defaultuser (törölt) 2017.04.17. 19:08:49

@Nevoeiro66: Mint Móricka, akinek mindenről "az" jut eszébe :P

enpera · http://c64blog.wordpress.com 2017.04.17. 19:10:18

Fasza írás, köszi. Szinte láttam magam előtt az egészet.

enpera · http://c64blog.wordpress.com 2017.04.17. 19:12:49

@Quadanium: én gyerekkorom óta nem járok locsolkodni, nincs is nagyon hová, meg ez a pénzbeszedéses divat nem is tetszik

sullyedohajo 2017.04.17. 20:17:53

Eddig is mindenki tudta, hogy falun mennyire prosztó, alacsony rendű, igénytelen a létezés, mivel ott ilyenek az emberek. Viszont kíváncsian várnék életképeket a polgári, magasabb rendű létezésű nagyvárosi elitről, akiknél véletlenül sincs saját márkás kóla az asztalon.

Darksoy (törölt) 2017.04.18. 23:24:02

@tctc: hosszan érlelt hsz :)
Ugye nem minden válaszodra kell egy évet várni? ;P