Gondolatok erről-arról. Meg amarról. Így meg úgy. Meg amúgy is. Szóval blog. Vagy mi.

Így vertük meg az osztrákokat

2016. június 15. - Firestarter.18

osztrakmagyar.jpgMi a te történeted? Te hol voltál, amikor megvertük az osztrákokat?

 

 

 

 

Az egész úgy kezdődött, hogy elaludtam. Igen, 44 év után, életemben először Eb-meccset játszunk, én meg kisded módra horpasztok délutáni szieszta gyanánt. Éppen negyed órával a kezdőrúgás előtt riadok fel, ezt nem hiszem el. Éppen csak bedobtam egy kávét az arcomba, hogy ki tudjak támolyogni a lakásból, hónom alá csaptam hat sört, és indultam is Peti barátom lakására.

Nem mondhatom, hogy az úton igazán felébredtem, mivel csak öt ajtóval lakik arrébb. Nyilván én érkeztem utolsónak, a tízes csoportból, ezért csak valami ingatag lócán jutott ülőhely egy fikusz tövében, plusz az első tucat kör pálinkából is kimaradtam, amit – végignézve a többieken – annyira azért nem bántam. A viszonylag piciny lakásban több magyar zászló volt különféle indokolt és indokolatlan helyeken kifüggesztve, felaggatva, odatekerve, kitűzve és csak odaaggatva, mint egy általános iskolai ünnepségen március 15-én.

Az újabb koccintást himnuszéneklés szakítja félbe, repedt és illuminált hangon nyekergünk, Peti videóra veszi az egészet, hogy az X-faktorba ezzel nem kerülünk be, az hótziher. Na egs’, hajrá magyarok, megbasszuk őkeeeeet!
És akkor elkezd szakadni az eső. Már nem Franciaországban, hanem itt nálunk, ami csak azért baj, mert a parabola így is nehezen veszi a 3000km-ről érkező jelet, hát még esőfüggönyön keresztül. Hangosabban bazmegolunk, mintha a románok tizenegyest kaptak volna ellenünk a 95. percben, fejtörlés (már nem a sajátunk, hanem a paraboláé), imádkozás, visszajön  a kép, de már csak a lassításból látjuk, hogy Alaba erőtlen lövése a kapufáról csattan le. Szerencse is, mert lehet, hogy szívrohamot kaptunk volna. Ezt bizony Fülöp Marci tolta a kapufára. Az ijedtségre gyorsan iszunk egyet. De inkább kettőt.

Csorognak a percek, jönnek a labancok előre, Király laza csuklómozdulattal pofoz ki egy labdát, erre megint inni kell. Akárhányszor átlépjük a félpályát felpattanunk, és ordítunk mint a szanatóriumi lakók gyógyszerosztás előtt, de hiába. A szemét osztrák kapus mindent véd, amit nem, az meg elmegy keresztbe, Balázs bazmeg, rókacsel vissza, védő elszáll, azt beverem a ballossal.

A félidő vége előtt jól beszívatjuk Imi barátunkat aki éppen elment hugyozni, egy emberként ordítunk, hogy GÓÓÓÓÓL!, szerencsétlen még a farkát se tudta rendesen elrakni, úgy rohant befelé. Kicsit össze is hugyozta magát, bár váltig állította, hogy az csak víz.

Szünet. Ivószünet. Félidei elemzés,  Szalai szapulása, mitkeresezott, eztén is megtudnám csinálni, cseréldmáááááá le. Csak félve merem elmondani, hogy öt euróval megtettem, hogy Szalai rúgja az első gólt, mindenki hülyének néz, nem akarnak több pálinkát adni.

szalaibet_1.jpg

A második félidőt jól kezdjük, két pálinkával. Látszik, hogy lesz itt ma valami, benne van a levegőben (a sör- és hónaljszag mellett) a csoda lehetősége. Érettségi óta nem izgultam így, pedig azóta történt egy-két fontos dolog az életemben. Adjatok egy pálinkát, ezt már nem bírom idegekkel. Adnak, leverem. Az asztalról.
Adnak másikat, azt inkább megiszom. A mennyei manna még éppen csak a nyelőcsövemet csiklandozza, amikor Szalai lefejel egy labdát, vissza Kleinheislernekaki felpasszolja Szalainak, Szalai vissza, hát miez bazmeg Barcelona? De nincs idő kimondani, mert Kleinheisler már teszi is vissza Szalainak, aki kurva szarul veszi át, de szerencsére a kapus is szarul jön ki, Ádi meg, az aranylábú, az istenkirálycsászártitánsztárgólvágó, aki 500 faszomtudja hány napja nem rúgott gólt, és két éve erre a pillanatra készült, és áldozta fel egész karrierjét most bele tud pöckölni úgy, hogy elslisszanjon a labda a labanc kapus hónalja alatt, és beficánkoljon a kapuba.

GÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓL!

szalai.jpg

Ordítjuk egy emberként mind a ketten, akik bent vagyunk a szobában, mert a többi balfasz épp a teraszon cigizik. Imi szívatásából tanulva először csak belesnek, de látják, hogy nem kamu, tokostól szedik ki az ajtót és nyomulnak befelé, mint a tekesek a játékokat warezoló pattanásos Pistikére. Ottvan bazmeeeeeg geciiii! Igeeeeeeen! Szalai baaazmeeeeeg! Megmondtam faszooom! Koncsíta, szopjálllle!!!

A kulturált ünneplés után a harmadik lassításkor már a negyedik pálinkát isszuk, innentől senki nem mer se pisilni, se cigizni kimenni. Fél percenként mondjuk be, hogy hány perc van még, minden jó passznál felordítunk, minden rossz osztrák passznál felröhögünk, ha meg Király magához öleli a labdát úgy tombolunk, mintha újabb gólt lőttünk volna.

De jaj, jönnek az osztrákok, most vigyázz, odafigyelj, ne enge....ezt nem hiszem el bazmeg, a kurvajónéni... NEMADTAMEEEEEEEG!!!!! Há’ van má sárgájaaaa spori, hát állítsd ki, hát állítsd ki, hát kiállítjaaaaa!!!

Úgy örülünk, mintha lefújták volna a meccset. Pálinkával kínálnak, nem kell, mert pont most fut el Stieber a bal oldalon, jaj de gyors, menjél Zoli bazmeg, és már látom a lelki szemeim előtt, hogy ki akarja lőni majd a hosszút, és mellé megy, de NEM, mert Zoli okos, Zoli szép, és milyen ügyesen, jaj milyen ügyesen emeli meg, és száll a labda, és száll, és hullik lefelé, bele a kapuba, és jön az ottvanbazmeg, jön a szeddkibohóc, a végeeeeeee, a holvagytokgeciiii.

stieber.jpg

Na MOST már add ide azt a pálinkát az isten áldjon meg! Nem tudom eldönteni, hogy a guggolós pálinka vagy az öröm miatt csorog a könnyem, de nem is érdekel, mert van még nyolc perc, de hát ez már megvan, meg kell, hogy legyen, igaz? Olyan balsors nincs a világon, ami ezt a győzelmet kitépi a kezünkből, mert 12 millió tomboló magyar fogja, s nem ereszti, kapaszkodik bele, mintha az élete függne tőle.
És lefújja, és lefújja, és csak onnan tudjuk, hogy lefújta, hogy a játékosok egymás nyakában, mert ordítunk, és mi is egymás nyakában vagyunk, és ugrálunk, és nem hisszük el. Van ilyen? Ilyen van? Hát van!

A két norvég pótselejtező után azt mondtam, hogy ha három meccsen kilenc kapott góllal és nulla ponttal esünk ki az Eb-ről azt sem bánom, mert ezért a két meccsért már megérte. Most is azt mondom, hogy ha a maradék két meccsen Izland és Portugália ellen kikapunk kétszer 4-0-ra, az sem érdekel, mert ezért a kilencven percért már megérte. 29 évet vártam arra, hogy egy focitornán végre ne a pudingfejű angoloknak kelljen szurkolnom, és ezt az örömöt senki nem tudja elvenni tőlem. Főleg nem a megkeseredett károgók, akik még ilyenkor sem tudnak a nemzettel örülni, és ebből is ki tudnak hozni egy jókis Orbánozást. Nekik üzenem, hogy bekaphatják!

A bejegyzés trackback címe:

https://firestarter-18.blog.hu/api/trackback/id/tr168812904

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

toportyánféreg 2016.06.15. 21:10:57

akkor most már meg is dögölhetsz nyugodtan :)

Firestarter.18 · http://firestarter-18.blog.hu/ 2016.06.15. 23:51:31

@toportyánféreg: Neked is hasonló jókat kívánok! Ettől most felállt végre, vagy mi?

toportyánféreg 2016.06.16. 20:42:23

@Firestarter.18: hát inkább lekonyult, hogy mégse :)