Gondolatok erről-arról. Meg amarról. Így meg úgy. Meg amúgy is. Szóval blog. Vagy mi.

Miért kezd el valaki írni?

Így születik egy regény - 1. rész

2016. szeptember 13. - Firestarter.18

kep.jpgEgy egészen friss ötlet szökött az imént a fejembe. Arra gondoltam, hogy megörökítem első regényem születésének történetét. Aztán lehet, hogy a végén nem lesz belőle regény, de legalább lesz pár írásom arról,  hogyan nem lett kész a regényem.

 

 

 

Az első regényemet hét-nyolc évesen kezdtem írni. Tisztán emlékszem, ahogy az íróasztalomnál ülök, előveszek egy új vonalas füzetet, kinyitom, a kis kezemmel lesimítom a közepét, és a fehér papírt bámulva erősen elkezdem törni a fejemet. Fogalmam sincs, hogy egy hét-nyolc éves gyereket mi visz rá arra az őrültségre, hogy legózás és a lányok hajának húzogatása helyett elkezdjen egy regényt írni, becsszó a szüleim rendesen neveltek.
Három vagy négy oldalig jutottam el végül. Még arra is emlékszem, hogy a neveket az Armageddon film hatalmas poszterének stáblistájáról loptam, ami az asztalom fölé volt ragasztva. A történet szerint a Földet a nagyon messzi jövőben a végső pusztulás fenyegeti, a lakosság pedig kész elhagyni a bolygót, hogy új hazát keressenek. Igen ám, de a Mutánsokat – ők egy atomháború után mindenféle szörnyű kórságoktól szenvedtek, és ezért elzárva éltek egy Afrikáról leszakadt nagy szigeten – nem akarták magukkal vinni. Ezért aztán a Mutánsok világméretű lázadást szítottak az elnyomó uralkodó elit ellen. A főhős egy katona volt, aki ebben a  zűrzavaros világban csinált valamit. Hogy pontosan mit, odáig sosem jutottam el.
Mit meg nem adnék ha még meglenne az a négy oldal… jobban belegondolva manapság már simán lehetne egy blocbuster filmet forgatni belőle.

Ez után sokáig egyáltalán nem érdekelt az írás. Aztán ahogy múltak az évek egyre inkább észrevettem, hogy van érzékem hozzá. Először az ember az ilyesmit onnan tudja, hogy az iskolában beadott fogalmazásai nincsenek piros tollal kidekorálva, és jó jegyet kap rájuk. Meg megdicsérik, hogy szépen fejezte ki magát. De hát ekkor ez még egyáltalán nem érdekli az embert.
Aztán már gimiben az irodalom tanárom, bizonyos Süle tanár úr, azt találta írni a Nyugat című folyóiratról szóló házi dolgozatom alá nagy piros betűkkel, hogy „Stilisztikailag példaértékű”. Persze még akkor sem tulajdonítottam ennek nagy jelentőséget.

Már az egyetemen történt, hogy naplót kellett vezeti a nyári gyakorlat során végzett munkánkról. Ezek a naplók azért enyhén szólva sem tartoznak a legizgalmasabb olvasmányok közé, a gyakvezető tanárnőm, Kölcsey tanárnő mégis azt nyilatkozta róla az egész csoport előtt, hogy „Olyan volt, mint egy jó regény, alig tudtam letenni.”
Ez már jobban szíven talált, lévén ekkor már javában futott a blogom egy pókeres oldalon, és komolyabban is érdekelt az írás.
A következő lökést Király Gábor (nem a kapus) adta, aki amellett, hogy író és költő, még kiadója is van. Ő azt írta az egyik bugyuta novellám alá megjegyzésként, hogy „A Fire-éhez hasonló tehetséggel Lőrincz L. László már a kétszázadik regényét adja ki.” Ettől aztán úgy elszálltam magamtól, hogy tán azóta se értem földet. Azt hittem, hogy mindent tudok az írásról.

Stephen King írta egyszer azt, hogy akkor vagyunk készek az írásra, ha egy könyvet olvasva hirtelen belénk ötlik, hogy „Baszki, ennél én jobbat tudnék írni.” Ezt a mondását én a nagy felismerő pillanatom után olvastam csak, de rögtön eszembe jutott, mikor gondoltam először ezt. Emlékszem, éppen Jeff Lindsay egyik Dexter könyvét olvastam, és a csalódottságtól szikrákat hányt a szemem. Dühös voltam az íróra, amiért ilyen szarul írta meg ezt a remek karaktert és ezt a remek történetet. Állítom, ha nincs a filmsorozat, ma senki sem tudná, ki az a Dexter Morgan, olyan csapnivalóak a könyvek. De ekkor még messze voltam attól, hogy én is írjak.

A végső lökést maga Stephen King adta meg, személyesen. Nekem legalábbis úgy tűnt, hogy Az írásról szóló könyvét személyesen nekem írta. Évekig kajtattam ezt a könyvet, magyarul tán a mai napig nem lehet megszerezni. Angolul olvastam el, de még így is hatalmas élmény volt. Tényleg úgy éreztem, hogy mellettem ül, és magyarázza mit, hogyan csináljak.
Talán még aznap leültem és elkezdtem azt a regényt, amiről ezekben a posztokban szó lesz. Két nap alatt megírtam 16 kéziratoldalt, az kb. 50 ezer karakter.  Ezt az írási sebességet tartva 10 nap alatt elértem volna egy átlagos regény terjedelmét.
Ez 2012. decemberében történt. Azóta, egészen egy hónappal ezelőttig, jóformán hozzá sem nyúltam a regényemhez.

Ugyanis visszaolvasva nem találtam elég jónak. Sőt, szabályosan megijedtem attól, hogy mennyire középszerű, és mennyire rossz. Hozzá képest Jeff Lindsay műve maga a Szentírás volt. Dühös voltam és végtelenül csalódott, olyannyira, hogy vagy két évig egy betűt nem írtam, még a blogolást is abbahagytam.

Ma sem vagyok biztos benne, hogy elég jó lesz ahhoz, hogy kiadják, ma már viszont biztos vagyok benne, hogy ezen a télen meg fogom írni. Most már ugyanis tudom, hogy rendelkezem minden olyan eszközzel és képességgel, ami ahhoz kell, hogy jól meg tudjam írni a regényt. A következő részben el is mesélem, szerintem mik ezek, és nálam hogyan alakultak ki.

A bejegyzés trackback címe:

https://firestarter-18.blog.hu/api/trackback/id/tr8911701703

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

NextSoros 2016.09.13. 13:42:42

Ki a faszt érdekel, hogy miért kezdtél el írni meg hogy? Írjál továbbra is mindenkit érintő témákról, mert azt se tudjuk, hogy ki az a Király Gábor. Vagy komolyan arra fogod elcseszni az idődet, hogy olyan témákat boncolgatsz, mintha Te lennél Stephen King? Személyesen? Erre maximum egy kannásbortól mámoros, bölcsészekkel teli, eldugott irodalom táborban kíváncsiak. Vagy ott se.

Firestarter.18 · http://firestarter-18.blog.hu/ 2016.09.13. 14:04:46

@NextSoros: Ne akard már megmondani miről írjak a saját blogomban, jó?

aricsek 2016.09.13. 14:50:29

"kannásbortól mámoros, bölcsészekkel teli, eldugott irodalom táborban..." Egyelek meg, te voltál a főcserkész , h.ilyen mívesen fogalmazol?
@Firestarter.18: Remélem vmi jó kis sodrós kalandregény lesz, olyan " ma este mindenki kussol, mert már csak 200 oldal van vissza!" féle. :D :D
Az itteni bejegyzésekből kiindulva: hajrá!

Labenido Sweet Lo · http://dasha.blog.hu/ 2016.09.14. 07:28:31

"Ne akard már megmondani miről írjak a saját blogomban, jó? " :))))))) Hihetetlen.... Pedig de, meg akarja mondani. :D És még az időbeosztásod miatt is aggódik... :)))
Noh, én is várom a könyvet, remélem sikerülni fog! Sikerülni fog!
Bizony, gyerekként az ember nincs tudatában ebbéli képességeinek. A jelek, visszajelzések pedig természetesnek tűnnek (tűntek). Valahogy anno én azt hittem, hogy mindenki így ír, így gondolkozik, így él... :) Tehát nem gondoltam többet emögé. Rengeteget számít a támogatás, elismerés, felismertetés.
A könyved témáját illetően pedig én bízom abban, hogy olyasmi erőteljes, brutál, sokak által félreérthető (értsd: "véranyák"), provokatív, éles tükröt tartó humorbomba lesz, mint amilyenek a blogbejegyzések.
Ha mégsem, akkor egyefene... legyen amit aricsek javasolt: "ma este mindenki kussol..." :)))) Mindegymi: kitartást hozzá!

aricsek 2016.09.14. 11:44:51

@Labenido Sweet Lo: Az sem lenne rossz. :) Lassan olyanok leszünk, mint mr.Next ( csak sokkkkkal szimpatikusabbak ). :D ;)

Firestarter.18 · http://firestarter-18.blog.hu/ 2016.09.14. 20:00:40

@Labenido Sweet Lo: @aricsek: Rövidke életem során annyi ökörséget írtam már, hogy úgy gondoltam most valami komolyabb dologba fogok. De ettől még fasza lesz, nyilván :)

Untermensch4 2016.09.14. 22:23:08

@NextSoros: Ez mindenkit érintő téma. Pl én is elkezdtem már írni egy regényt... igaz hogy kb 20 éve és egy oldalt de elkezdtem. Most végre kiderülhet hogy érdemes-e tovább foglalkoznom vele.

Labenido Sweet Lo · http://dasha.blog.hu/ 2016.09.15. 08:16:01

@aricsek: annyira komolyan szimpatikusak, hogy akár szólhatna rólunk is a könyv.. :D

aricsek 2016.09.15. 13:10:10

@Labenido Sweet Lo: Akár :D :D .
@Firestarter.18: Sok sikert kívánok ( ahhoz is ) !

NextSoros 2016.09.20. 15:43:47

@Firestarter.18: Én vagyok az olvasó, ezért megmondom, hogy mit szeretnék olvasni, mert szeretlek olvasni, amikor nem számomra érdektelen f*szságokról írkálsz. Amikor valamilyen értékválasztás mellé állsz, az jó. Amikor viszont magadról írsz az teljesen érdektelen, mert nem Te tetszel, hanem az értékválasztásod és annak szemléletes bemutatása. Én sem utálok írni, mégsem blogolok arról, hogy miért nem. Te is azt írsz, amit akarsz. Nem kell itt höbörögni. Írjál csak érdektelen faszságokról, hogy a maguktól elszállt, szintén “komoly”, de legalább büfészakon képzett bölcsész sorstársaid joggal nézhessék le az amatőr hobbidat. Ők még annyira sem lesznek kedvesek, mint én.

@Untermensch4: Mégis milyen alapon vetíted ki “mindenkire” azt, hogy 20 éve már neked is eszedbe jutott a regényírás? Szerinted mindenki 20 évig szarik az álmaira? Ha nem, akkor miért nincs több író?

@Labenido Sweet Lo: Qrvára nem a poszter időbeosztása miatt aggódom, hanem a saját szórakozásom miatt. Nem mindenki szerelmes a poszterbe, mint Te. Van olyan, aki a szövegei miatt olvassa.

NextSoros 2016.09.20. 16:06:26

@aricsek: nem lassan, hanem pontosan olyanok vagytok Ti is. Ugyanúgy megmondjátok, hogy mit olvastok szívesen, ahogy én is. Sőt, még drukkolok is, hogy ha csak magáról is, de írjon a poszter.Azt viszont, hogy kinek mi a szimpatikusabb, a "mindegy mit csak írjál" típusú rajongói hozzászólások, vagy az érvekkel alátámasztott kritika - mindenki döntse el maga. Nekem speciel a Te hozzáállásod nem szimpatikus, mert az ostoba bíztatásodból minden építő jelleg hiányzik. Feltéve, hogy a "szólhatna rólunk"-ot csak viccnek szántad. Amíg Te simogatástól fejlődsz random irányba, addig én pedig kritikából, az általam jónak tartott irányba. Tehát ez így van jól.

aricsek 2016.09.20. 16:30:01

@NextSoros: A "szólhatna rólunk"-ot és a " mindegy mit, csak írjál" típust SEM szántam semminek , ugyanis agyoniskolázott retorikaprofesszor barátom, nem én írtam. Attól, hogy te vagy AZ OLVASÓ, nekem még had ne legyen szimpatikus a te " éppen most pattintottam ki a seggemből mindenkit" stílusod.

aricsek 2016.09.20. 17:43:28

@NextSoros: Javítanék: " hadd ne legyen..." Dzsászt for jú, mert gondolnám szúrja a csöpp bölcsészekre érzékeny, építő kritikus szemedet.

NextSoros 2016.09.21. 19:16:39

@aricsek: Köszönöm! :-) Bocsánatot kérek a stílusom miatt.

aricsek 2016.09.21. 23:28:17

@NextSoros: Szívesen! ;-) És akceptálom. :D :D ( Ha már bőcccccsész nem vagyok, ide kellett "modorítanom" valami idegen szót, nehogy kilógjak AZ OLVASÓk közül. :D ;-) )

Firestarter.18 · http://firestarter-18.blog.hu/ 2016.09.27. 22:28:56

Jo latni, hogy ilyen mely baratsagok szuletnek a posztjaim alatt :)

@NextSoros: Igen, te vagy az olvaso, ezert te olvasol, en meg irok. Addig jo, amig ez az egeszseges felallas megvan. Amint olvaso elkezd beleszolni abba, hogy az iro mit es hogyan irjon, az iro meg alkalmazkodik ehhez, mar meg is ette a fene az egeszet. Onnantol mar az iras nem lesz oszinte, hanem valami megfelelesi kenyszer alatt szuletett gorcsos erolkodes lesz, amikkel tele a net. Sajnalom, de nem fogok es nem is tudok senkinek az igenyeihez igazodni. Ha nem tetszik tovabb lapozol, talalni eleg olvasnivalot a neten.

aricsek 2016.09.28. 00:22:32

@Firestarter.18: Mély és S(z)oros.
Sajnálom, de ettől a " majd én megmondom, hogy hányas a nagykifli " stílustól már az elején kifeszültem. :)

Untermensch4 2016.10.01. 21:24:01

@NextSoros: Én is " Én vagyok az olvasó, ezért megmondom, hogy mit szeretnék olvasni".
És azért "mindenkit" érint(het) részemről a dolog mert ha írni kezdenék az vszeg blog lenne. Abból kiindulva hogy beszédkényszeres (is) vagyok, akár csak véletlenül is sok olyan ember belebotolhat a leendő blogomba aki rosszul fogja érezni magát ha sz@rul írok mert vmennyit el kell olvasnia hogy erre rá tudjon jönni (hogy sz@rul írok; és ha ellenőrzésként tovább olvassa hogy tényleg ettől érzi rosszul magát akkor már duplán rossz lesz neki). Ha mások tapasztalata alapján előre tudom mérlegelni hogy esetleg csak pazarolnám a biteket és vétlen olvasók idejét, lehet hogy el se kezdem. De az is lehet hogy kiderül, ez életem értelme (főleg hogy az előző gyanúsítottam ebben az értelem-ügyben nemrég elvált tőlem...).
Másrészt a "mindenki" után csak egyetlen példának írtam magamat és a félbe... (na jó, ezredbe) hagyott regényemet (tekintve a terjedelem hiányát, még aár novella is lehet...). Nem azt írtam hogy mindekni elkezdett írni 20 éve egy(-egy) regényt.
És a végéről lefelejtettem egy szmájlit... :)
:) (az egyik ennek a hozzászólásnak a része)