Gondolatok erről-arról. Meg amarról. Így meg úgy. Meg amúgy is. Szóval blog. Vagy mi.

Pia nélkül nem is lehet írni?

Így születik egy regény - 5. rész

2017. január 09. - Firestarter.18

kep.jpgAvagy miért hajlamosak az írók az alkoholizmusra?

A történelem nagy írói és költői közül nagyon sokan kerültek túlságosan is közeli barátságba a piával, vagy más bódító szerekkel, ilyen volt a teljesség igénye nélkül Raymond Chandler, Edgar Allan Poe, Scott Fitzgerald, James Joyce, Ernest Hemingway, Stephen King, vagy a magyar kollégáik közül Krúdy, Pilinszky vagy Weöres Sándor.

Ha ma megkérdezünk egy írót, vagy írópalántát, valószínűleg ő is azt mondaná, hogy nincsen azzal semmi baj, ha az ember írás közben megiszik egy-két sört, vagy elszopogat egy-két pohár bort. Még azt is hozzátennék, hogy ez segít nekik felszabadulni, ellazulni, felszínre hozni kreatív énjüket, meg efféle marhaságok. Pár évvel ezelőtt még én is így gondoltam, odakészítettem minden este egy-két sört a laptop mellé, hogy akkor én most írni fogok, mint a nagyok. És tényleg jól ment az írás, és elhittem, hogy ennek ez a módja, és a kreativitás minden bizonnyal alkoholban oldódik.

A gond akkor kezdődött, amikor egy-két sör után már nem jutottam el abba a misztikus kreatív világba, ahol pompás dialógusok és hús vér karakterek lógnak a fákon, és az embernek csak le kell őket szakítania. Így hát megittam még pár sört, és vártam a rózsaszín tüllszoknyában tipegő múzsát. Ami néha eljött, néha meg nem, és amikor nem, akkor még többet ittam, előkerült a whiskey, és bizony előfordult, hogy egy büdös szót nem írtam egész este, csak söröztem meg zenét hallgattam. Na itt mondtam azt, hogy ebből elég.

Azok az emberek, akik írásra adják a fejüket remekül tudnak mindenféle kifogásokat keresni, hogy éppen miért nem írnak, vagy miért nem tudnak írni. Most nincs kedvem, fáradt vagyok, nincs ötletem, késő van, korán van, szép idő van, rossz idő van, tulajdonképpen bármi lehet ok arra, hogy éppen miért ne írjanak. Tudom, mert én is pont így voltam ezzel. Szent meggyőződésem volt, hogy pia nélkül nem lehetek olyan kreatív, hogy valaha is jót írjak.
Ez persze – akárcsak az összes fenti kifogás – marhaság. Menekülőút. Valójában azért hittem ezt, mert nem volt önbizalmam. Még magamnak sem mertem írni, szó szerint be voltam szarva, hogy milyen pocsék dolgokat fogok írni. De ha megittam egy-két sört, akkor ez a gátlás eltűnt. Már amikor, mert később egyre több kellett ahhoz, hogy ez a gátlás feloldódjon. Szerencsére még épp időben mondtam azt, hogy oké, akkor ezt most itt befejezzük, mielőtt Stephen Kinghez hasonlóan én is megittam volna egy éjjel húsz-huszonöt doboz sört.

Nem tudhatom persze, de úgy gondolom, hogy a fenti írók is a saját bizonytalanságuk miatt ittak írás közben, mert úgy hitték, hogy ezzel ők is valamiféle gátakat szabadítanak fel magukban. Ez pedig marhaság. Állítom, hogy Poe ugyanolyan mesterműveket alkotott volna pia nélkül is, Hemingway ugyanúgy megírta volna az Öreg halász és a tengert, King pedig ugyanúgy a borzongatás mestere lett volna alkohol nélkül is. Aki tehetséges, és jól ír, az a nélkül is tehetséges, és jól ír, hogy minden alkalommal bebaszna.

Szóval én is sokáig azt hittem, hogy pia nélkül nem megy, de rá kellett jönnöm, hogy ez hülyeség. Olyannyira, hogy most már egyáltalán nem piálok írás közben, egyedül a teát nyakalom literszámra. És ugyanolyan jól megy az írás, mint előtte, sőt, mivel úgy érzem folyamatosan tanulok, még jobban is.  Így aztán már nem áltatom magam olyan hipszter-marhaságokkal, hogy a tudatmódosító szerek segítenek kibontani kreatív énünket, meg aktiválják a jobb agyféltekénket, és egyébként is, úgy fog elönteni minket az ihlet, mint szántást a belvíz.

Említettem, hogy milyen remek kifogásokat tudnak az írók kitalálni arra, hogy miért ne írjanak. Én például pár héttel ez előttig biztos voltam benne, hogy csak este tudok jól írni. Ne kérdezzétek, hogy miért. Aztán, ahogy az első regényem a befejezéséhez közeledett, és szorított a saját magam állította határidő, kénytelen voltam reggel is megpróbálni. És láss csodát, reggel is tudtam írni. Mik vannak.
Ugyanúgy meg voltam győződve róla, hogy el kell érnem egy bizonyos lelki állapotot, hogy írni tudjak. Belső békét, vagy a szívcsakrám felmelegedését, franc tudja. Persze ez is hülyeség volt, úgyhogy már nem foglalkozok ilyenekkel, inkább csak leülök, és írok. Ezek a hülye kifogások egyébként mind az önbizalom hiányából erednek, és abból a természetes félelemből, amit minden író megél írás közben.

Ugyan ez igaz az ihletre és a múzsára is. Ha állandóan ezekre vártam volna, akkor kb. három oldalam lenne a regényemből. Sokszor ültem le úgy írni, hogy baszki ez reménytelen, ma egy sort sem fogok írni, álmos vagyok, fáradt, nyűgös, majd holnap. Aztán pár perc vergődés után minden hülye kifogást elfelejtettem, és sokszor ilyenkor írtam a legjobb részeket. Ha jól emlékszem talán két alkalommal álltam fel valóban a gép elől 20 perc után, mondván ennek tényleg nincs ma értelme. Szóval ne várjatok a múzsára, ragadjátok meg a grabancát, és ültessétek le magatok mellé. És azt hiszem ez nem csak az írásra vonatkozik, hanem minden kreatív jelenlétet igénylő tevékenységre.

A regényem egyébként most ugye jól megérdemelt pihenését tölti, január 13-án fogok hozzákezdeni a szerkesztéshez és a 2.0-ás verzió elkészítéséhez. Reményeim szerint ezzel két hét alatt végzek, és január végén megkaphatják a bétaolvasók. Már sokan jelezték, hogy szívesen mondanának ítéletet felettem, de előre jelzem, hogy a bétaolvasó élete nem csak játék és mese, komoly feladatokkal és szűkös határidőkkel is csesztetem majd őket. Tíznél több bétát nem szeretnék, egy-két hely már elkelt különféle ismerősök között, a többi jelentkező között pedig abszolút szubjektív módon fogok válogatni törekedve arra, hogy minél több korosztály és érdeklődési kör képviseltesse magát. Majd a Facebook-ot kell figyelni, ott fog megjelenni a felhívás, és jelentkezni is ott kell majd.

Na, de addig sincsen lazsálás, már hozzá is kezdtem a második regényemhez. Erről talán már meséltem is, eredetileg egy heti egy résszel jelentkező online, interaktív regény lett volna, amit közösen írtam volna az olvasókkal. Úgy nézett volna ki, hogy minden rész végén lett volna egy szavazás, mondjuk, hogy mit tegyen a főszereplő, milyen irányba induljon, kit üssön le a gonosz, kit csókoljon meg a főszereplő csaj, ilyesmi. Nekem pedig minden héten ezen szavazatok alapján kellett volna real time szőnöm a történet folyamát. Szerintem jó muri lett volna, az olvasó aktív részese lett volna a történetnek, nekem pedig jó kihívás lett volna, ráadásul ahogy utánanéztem ilyen még nem volt az országban. Van egy jó barátom aki nagyon faszán rajzol, ő illusztrációkat készített volna minden héten, megvoltak az első vázlatok, én megírtam az első részt, és már a startvonalnál álltunk, hogy akkor kezdünk, amikor a srác közölte, hogy neki ehhez még sincs kedve. Na ezt a történetet dolgozom most át regénnyé.
Plusz elkezdtem egy novelláskötetet mindenféle misztikus és borzongató történetekkel. Úgyhogy február végére lesz egy kész regényem, két másik fél-/egyharmad kész kötetem, és még a blogom legkevésbé rossz írásait is kiválogatom, és ezzel a négy anyaggal majd jól megtámadok mindenféle kiadókat. Aztán már csak imádkoznom és kecskéket áldoznom kell.  

A bejegyzés trackback címe:

https://firestarter-18.blog.hu/api/trackback/id/tr6612111009

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Untermensch4 2017.01.09. 10:43:16

Hát, legalább kíméletesen tudtam meg a rossz hírt (mármint bemelegítésnek jó hír volt hogy nem alkoholista író leszel). De mivel nem használok facebook-ot, így kiesek a béta-olvasóságból... :(
Az interaktív regény viszont nagyon tetszetős ötlet, érdemes lenne megpróbálnod. King könyveiben sem szokott illusztráció lenni, attól hogy a színes-szagos web nagyon divatos, az igazi még mindig az ha a betűk mozgatják meg az olvasók fantáziáját és úgy keletkeznek a képeik, nem pedig az arcukba tolva egy képet rábambulnak.
Mondhatnám persze hogy "mi lenne ha én rajzolnék?" hiszen már jelentek meg nyomtatott könyvben a műveim, de abból az esetből kiindulva elkopna a lábad a határidő miatti rugdosásban... (mondjuk akkor maguk az írók nálam is jobban túllépték a határidőt, így relatíve én tartottam a legjobban, de a legkevésbé rossz az valójában nem egyenlő a legjobbal). És így hogy a határidő-betartásomat is jól fikáztam, már kétszeresen nem lehetek béta-olvasó... :)
De ez az interaktív regény tényleg jó ötletnek tűnik.

Firestarter.18 · http://firestarter-18.blog.hu/ 2017.01.09. 14:13:19

@Untermensch4: Elkepzelheto, hogy egyszer meg visszaterek erre az interaktiv regenyre, mert nekem is birizgalja a fantaziamat. Talan jobb is, hogy akkor nem jott ossze, mert most munka, csalad, blog, regeny mellett tutinem lenne meg arra is idom.
A betajelentkezest meg emailben is meg lehet majd ejteni, senkit nem rekesztek ki :)

Untermensch4 2017.01.09. 20:48:06

@Firestarter.18: Ez az interaktív regény az egykori "lapozgatós fantasy"-korszakot juttatta eszembe. Ha nem ismernéd, fél-oldalnyi sorszámozott "fejezetek" között lehetett nem kötött útvonalon haladgatni, bár rosszul megszerkesztettnél ha térképet rajzolt az ember nem biztos hogy nem harrypotter-iskolás lett a dolog. Egy nagyon rosszul szerkesztettnél meg néhány "lapozásnyi" utat oda-vissza megtéve egyszer találtam egy medve tetemét aminek a halálánál jelen voltam a "fejezet" szerint, csak igazából nem is... na mindegy, ha nem ismered akkor "Kaland, Játék, Kockázat"
Hoppá...
www.kjkonline.atw.hu/
Akkor ez már van online, de a regény jó ötlet. Milyen műfajú/jellegű lenne? Mármint az első...

R2D2 & C3PO 2017.01.10. 07:41:01

Az online regény jól hangzik. Persze miről szól, ugye?

Firestarter.18 · http://firestarter-18.blog.hu/ 2017.01.10. 09:46:12

@Untermensch4: Igen, hallottam már ilyenekről, van egyébként könyvben is, ott is ugyanígy ida-oda lapozgat az ember döntés után. Ebben ugye az lenne a pláne, hogy real time-be kellene írnom a sztorit, ami jó kihívás lenne.

@R2D2 & C3PO: Ez a hajó már elment, ebből már normál regény lesz. Ha bele is vágok, akkor már új sztorit kell kitalálnom.

Szerda Úr · http://vendeghanyas.blog.hu 2017.01.10. 13:44:24

Én annyiban azért ellent mondanék, hogy lehet a pia igenis a kreativitás forrása.
Mondjuk sört, soha nem innék íráshoz, mert itatja magát, ezáltal a büfögés, folyamatos vizelés megzavar, viszont én az első könyvem írásakor vodkamartinit, meg vörösbort szlopáltam, persze mértékkel. Tök jó gondolatok születtek, mert félspiccesen azok az ötletek amik józanul hülyeségnek tűnnek, másnap tiszta fejjel átfésülhetőek.

Amúgy ahhoz tudnám még hasonlítani amit te is írtál, amikor azt mondtad, hogy bebaszva kell pókerezni. Nyilván mindenkinél máshogy csapódik le, de érted. Jöhet a piás elméből jó gondolat.

Firestarter.18 · http://firestarter-18.blog.hu/ 2017.01.10. 14:57:24

@Szerda Úr: Először én is azt hittem, hogy az én tök jó gondolataim is a pia miatt születtek. Aztán rájöttem, hogy nem, mert pia nélkül meg akár még jobbak is születtek. Szerintem piás elmében is pont annyi jó gondolat születik, mint a józanban.

Untermensch4 2017.01.12. 11:33:29

@Firestarter.18: A kommunikációt kisebb mennyiségű alkohol javítja. Többet kimond/leír az ember enyhén oldottabb gátlásokkal. Talán. Ezt úgy lehetne sztem a legjobban kompromisszumos nyugvópontra hozni hogy
a) mindig piával írni biztos út az alkoholizmushoz
b) mindig teljesen józanul is lehet írni
c) időnként piálva lehet kísérletezni
Az "a" biztosan negatív, a "b" és "c" tájékán keresném "az abszolút igazság b-verzióját".

Firestarter.18 · http://firestarter-18.blog.hu/ 2017.01.12. 14:09:44

@Untermensch4: Igen, a gondok akkor kezdodnek, amikor az ivas pavlovi reflexkent tarsul az irashoz. Ezt pedig igen konnyu elerni. Volt egy haverom aki egy idoben minden este megivott egy uveg bort, mert hogy o ir. Nem azt mondom, hogy nem lehet idonkent meginni valamit iras kozben, de egyik ne kovetkezzen a masikbol.