Gondolatok erről-arról. Meg amarról. Így meg úgy. Meg amúgy is. Szóval blog. Vagy mi.

Dögvész és gyíkemberek

2017. január 26. - Firestarter.18

gyikember.jpgRégen még betegnek is jobb volt lenni.

 

 

 

 

 

 

 

Egy hét szenvedés után tegnap volt az első olyan nap, hogy a taknyom és a nyálam nem folyt egybe, s csorgadozott le vidám folyamokban az állam felé. Majdnem kigyógyultam tehát a szokásos, évi rendes betegségből, melyet már hagyományosan, rendületlenül és kitartóan a születésnapomra időzítek. Így aztán míg minden normális ember töménytelen és tömény alkoholokkal, illegális tudatmódosító szerekkel valamint ledér erkölcsű és megkérdőjelezhető korú hölgyek társaságában tölti a születésnapját, addig én rendszerint panadollal és mézes teával ünneplek. És többek között ezért nem készülnek rólam vidám, gyertyaelfújós családi képek sem.
Gyerekkorban persze tök muris betegnek lenni, én legalábbis nagyon élveztem, hogy nem kellett iskolába mennem, helyette egész nap az ágyban fetrengtem, minden parancsomat leste a család, és rajfilmeket bámulhattam míg a szemem ki nem folyt. De aztán rá kellett jönnöm, hogy felnőtt fejjel még a 40 fokos láz sem olyan vicces. Mert amikor az ember egy éjszaka alatt három pizsamát izzad lucskosra, és reggelre olyan szaga van, mint egy három hónapos savanyú káposztás hordónak, akkor az már inkább kellemetlen, mint szórakoztató.
És akkor el kell menni az orvoshoz, és ott kell ülni a többi, mindenféle kórságokban szenvedő, krehácsoló, röfögő, tüsszogő és bűzölgő ember között, és akkor a bacillusok egymással szerelembe esve mutálódnak, hogy aztán minden paciens sokkal betegebben menjen haza, mint ahogy érkezett.
És akkor az orvos elmondja azt, amit már mindenki tud nyolc éves kora óta, hogy sok folyadék és ágynyugalom (mondjuk ezt most először hallottam angolul, de ezért felesleges idáig eljönnötök, tényleg ugyanazt mondják) és felír valami random gyógyszert – általában valami antibiotikomot, hogy lehetőleg még jobban tönkrebassza az amúgy is félholt szervezetet – ami vagy működik, vagy nem, mert persze annak már nem néz utána az orvos, hogy vajh baktérium, vagy vírus bújt-e az emberbe, nincs idő ilyesmi részletkérdésekkel foglalkozni, 60 ember vár a váróban, és mindjárt ebédszünet.
Na ezért nem járok én orvoshoz, de ennek ellenére eddig száz százalékos hatékonysággal kúrálom magam, tekintve, hogy még mindig életben vagyok.  Szóval majdnem jól vagyok, időnként még felköhögök pár deciliternyi kesernyés Alien-nyálat, illetve a tüdőkapacitásom egy nyolcvan éves láncdohányoséval van kábé egy szinten, de ennek ellenére egészen jól kikupálódott az egészségi állapotom.

Apropó egészség és hasztalan orvosok, (figyelitek ezt a profi átkötést) a minap kaptam egy videót egy lelkes olvasómtól, biztos úgy gondolta, hogy nincs elég bajom nekem, hát csinál, hadd épüljek le szellemileg is. A videóban számomra ismeretlen műsorvezetők beszélgetnek egy számomra ismeretlen műsorban egy mindenki által ismeretlen belgyógyásszal, aki paleo diéta mániában szenved, és aki hosszú percekig ecseteli, hogy milyen káros zöldségeket és gyümölcsöket enni. Nem, nem csak ti éreztek némi ellentmondást, én sem értem, hogy akkor mi fér bele a paleo diétába, ha már a zöldség és a gyümölcs sem. Mert hogy az ősember nem evett minden nap mamutt sztéket, arra azért rá merném tenni a kisujjamat. Merthogy – mondja ez a drága ember – az ősember idejében nem voltak gyümölcsös kertek. Nem bazmeg, és előre csomagolt Sparos eper se volt, az ősember ezt a problémát úgy hidalta át, hogy kiballagott a barlang mellé, és leszedte a fáról az almát.
Na, de itt a videó, ti is nézzétek, s tanuljatok:

 

Az világosan látszik, hogy emberünk komoly fruktóz-fóbiában szenved, esetleg csak ezt az egyetlen fajta cukorot ismeri. Gondolom azt sem tudja, hogy az agy imádja az egyszerű cukrokat, az mondjuk látszik, hogy ő a sajátját semmivel sem táplálja, mert különben nem mondana ilyen fasságokat. A kedvencem a fruktózós kolbász, hát nem tudom, apósommal gyúrtam eleget kolbászt, de valahogy nem emlékszem rá, hogy most akkor a pirospaprika előtt, vagy a fokhagyma után tettük-e bele a fruktózt. Vagy az is lehet, hogy suttyomban csempészte bele, míg én a pálinka meózásával voltam lefoglalva.
Az ember még büszke is rá, hogy nem eszik zöldséget és gyümölcsöt, mondjuk én a műsorvezető helyében azért megkérdeztem volna, hogy mégis hogyan szarik, illetve hány év múlva számít vastagbélrákra a rostok hiánya miatt. Ismétlem, ő egy belgyógyász. Persze az is lehet, hogy igaza van, és pár év múlva Nobel-díjat kap a halálos zöldségek és mérgező gyümölcsök leleplezése miatt.

A videó szociológiai szempontból is rendkívül tanulságos, mert bepillantást nyerhetünk olyan embertársaink gondolkodásmódjába, akikkel másképpen nem léphetünk kapcsolatba. Elég ha véletlenül kettőt rossz helyre kattintunk az interneten, és máris egy olyan világban találjuk magunkat, ahogy a gyíkemberek pöfögtetik a chemtrailt, üreges a hold, és szivárványgyermekek aurája ragyogja be a sötét éjszakát.
Én a minap pont így jártam, egy pillanatra nem figyeltem oda Facebookon, és máris azon kaptam magam, hogy egy olyan ötszáz hozzászólásos kommentcunamiban sodródóm, melyben az emberek (olyanok, mint a fenti doktor úr) arról társalognak, hogy milyen ufóváros jelent meg Kína felett a napokban. És baszki elemeznek, hogy a Putyin, nem, az Obama, aki gyíkember,és azért jöttek, hogy, nem ,mert azért, mert, leszállnak, már vótak itt, elvisznek, engem már elvittek, most minden kiderül, bildenbergek, illuminátusok, háttérhatalom. Néhány perc után már én éreztem magam hülye tudatlannak, és már majdnem kinyílt a harmadik szemem, amikor szerencsére pofon vágtam magam, és kiléptem.
Egyébként én tűzzel-vassal irtom a hírfolyamomról ezeket a kamuhíreket megosztó oldalakat, de baszki valahogy mindig visszajönnek, és azok az ismerőseim is mindig visszajönnek, akiket pont ezért töröltem meg tiltottam a picsába. Mi ez, ha nem a gyíkemberek újabb összeesküvése? Ma meg egy olyan hírfolyamba botlottam, melyben felháborodott, habzó szájú júzerek ajvékoltak, mert valamelyik nap elmaradt a Szultána, és hogyképzelik, felháborító, tüntessük, pereljünk.


Szóval egészen elképesztő kis buborékvilágokban élnek egyes embertársaink, félelmetes mélységű tudatlanságban, alpári ostobaságokat harsogva bele az éterbe teljes meggyőződéssel. Mintha egy párhuzamos világban élnének, ahol az észérveket máglyán égeti el, a tényeket karóba húzza, a logikát pedig felnégyelve a várkapura tűzi a rothadó fogú, hónaljszagú, hörögve ordító csőcselék.
Aki még mindig nem tudja, hogy a mostani politikai elit hogy a picsába lehet még hatalmon, az merüljön el a Facebook bugyraiban, és soha többet nem lesz egy kérdése sem. Amit ifjú koromban a járatos buszokon hallgattam végig, azt most kb. tízezerszeres dózisban kapom a közösségi médiából, ha kicsit is elbambulok és rossz helyre klikkelek.   

 Na, de hogy némi jó hírrel is szolgáljak, a kéziratom 99%-os készültségi állapotban várja a bétaolvasók kíváncsi tekintetét, akik a hét végéig meg is kapják azt eletronikus postafiókjukba. A szerencsés kiválasztottak névsora még nem végleges, és ismét elnézést kérek mindenkitől, aki nem fog beféri a keretbe. Remélem azért maradnak hű olvasók, és nem gyűlnek össze a házam előtt kaszával és kapával. Ha meg mégis, akkor majd megmutatom nekik, hol a kert, hehe.

A bejegyzés trackback címe:

https://firestarter-18.blog.hu/api/trackback/id/tr3812158769

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Firestarter.18 · http://firestarter-18.blog.hu/ 2017.01.27. 08:59:25

@smalljack: Koszi, ugy nez ki meg nem kell sirhelyet valtanom.

Crom77 2017.01.27. 17:48:20

Nem tudom velem van-e a baj, de én kb. 10 éve nem voltam influenzás. Körülöttem mindenkit levert a kór, családom és munkatársaim random módon agonizáltak a nyomorult vírustól, és hogy ne legyen unalmas az élet, ezt még fel-feldobta egy jó kis hasmenés is. Én meg értetlenül néztem, hogy nekem miért nincs semmi bajom, pedig egy légtérben lévén nekem is meg kellett volna kapni. Amikor pedig korábban egyszer-egyszer elkapott, általában már akkor, amikor mindenki máson végigment és már csak én maradtam, és a teljes erejét rám tudta összpontosítani, akkor sikerült neki, hehe. :-) Amúgy jobbulást.
Visszatérve a posztod másik témájához: többek között ezért nincs nekem faszbúkom, se twitterem, se linkedinem, és semmifél közösségi portálon nem vagyok fent. Éppen eléggé látom hogy egy-egy blog hozzászólásaiban mi szokott menni, többet nem kérek. Öreg vagyok én már ehhez. Amikor pedig ismerősi társaságban kérdik hogy mi a faszbúk elérhetőségem, és közlöm hogy olyan nekem nincs, csak néznek, mintha a Holdról estem volna le. Emiatt egyébként majdnem biztos hogy buktam jópár álláslehetőséget amikor kerestem, mert így a HR-esek nem tudnak a neten leszondázni, és mivel az egyszrűbb út a jobb, előbbre veszik azokat, akiket igen. A szakmai tudás meg a tapasztalat meg nem a legfontosabb. Ezzel persze nem a többi jelentkezőt akarom bírálni, mert valószínű hogy voltak nálam jobbak többen is, csak így én eleve hátránnyal indulok. De akkor se fogok változtatni.

sZulamith 2017.01.27. 20:44:13

@Crom77: Biztos, ami biztos, én lekopognám az influenza mentességet:)

Crom77 2017.01.27. 21:18:07

@sZulamith: Ha már hanyatt akart volna dönteni, bármikor megtehette volna, amikor több influenzás volt körülöttem mint nem. Nem mondom hogy mentes vagy tőle, de amikor járvány volt és mindenki mást gerincre vágott csak épp engem nem, azt kicsit nehéz magyarázni.

efi 2017.01.27. 22:44:07

@Crom77:
Benned van a hiba, igen, mert én még sosem voltam influenzás, hehe.
Oltás nélkül természetesen, mert csak úgy van sportértéke.